Nettóból bruttó ár számítása

Mikor kell nettóból bruttót számolni?

Ez a leggyakoribb irány a vállalkozói oldalon. A saját árlistádat és a költségeidet jellemzően nettóban tartod nyilván, a vevő viszont bruttó árat fizet. Árajánlat írásakor, számla kiállításakor vagy egy webshop árazásánál mindig ezt a lépést kell megtenned.

A kalkulátor a bruttó ár mellett az áfa összegét is kiírja külön sorban, mert számlázáshoz erre is szükség van: a számlán az adó alapja és az áthárított adó külön szerepel.

A képlet

áfa    = nettó × áfakulcs / 100
bruttó = nettó + áfa

Ugyanez egy lépésben, szorzóval:

bruttó = nettó × (1 + áfakulcs / 100)

A gyakorlatban a szorzót érdemes fejben tartani:

Áfakulcs	Szorzó	Példa 10 000 Ft nettóra
27%	1,27	12 700 Ft
18%	1,18	11 800 Ft
5%	1,05	10 500 Ft

Példa

Egy szolgáltatásért 45 000 forint nettó díjat kérsz, az áfakulcs 27%:

áfa    = 45 000 × 27 / 100 = 12 150 Ft
bruttó = 45 000 + 12 150   = 57 150 Ft

A számlán tehát 45 000 forint az adó alapja, 12 150 forint az áfa, és 57 150 forint a fizetendő végösszeg.

Gyakori félreértés az árajánlatban

Ha az ajánlatban csak annyi szerepel, hogy „45 000 Ft”, a vevő jó eséllyel azt hiszi, ennyit fog fizetni. Ha a vállalkozás közben nettóban gondolkodott, a számla 57 150 forintról fog szólni, és ebből vita lesz.

Két egyszerű szokás megelőzi ezt:

• magánszemélynek mindig bruttó árat mondj, és jelezd, hogy az áfát tartalmazza;
• cégnek nettót, mert számára az áfa jellemzően levonható, és a nettó ár a valódi költsége.

Kapcsolódó számítások

Ha fordítva van nálad a feladat – egy bruttó összeget látsz, és a nettóra vagy kíváncsi –, arra a bruttóból nettó oldal való. Ha csak egy szám adott százalékát keresed, áfától függetlenül, akkor a százalékszámoló a megfelelő eszköz.

Ez az oldal tájékoztató jellegű segédeszköz, nem adótanácsadás.