Ugrás a tartalomra

Több egymás utáni kedvezmény

Két egymás utáni kedvezmény nem adódik össze. Írd be mindkettőt, és megkapod a valódi végső árat és az összesített kedvezményt.

Két egymás utáni kedvezmény – az eredmény kevesebb, mint a kettő összege.

Miért nem 30 százalék a 20 plusz 10?

Ez a leggyakoribb akciós félreértés. A boltban kiírják, hogy 20% kedvezmény, a kasszánál pedig további 10% jár a törzsvásárlói kártyára. Természetes, hogy az ember összeadja őket, és 30 százalékra számít.

A valóságban ez 28 százalék. A második kedvezmény ugyanis nem az eredeti árra vonatkozik, hanem arra, ami az első után maradt.

A számítás lépésről lépésre

Induljunk ki 10 000 forintból:

első kedvezmény:  10 000 × 20 / 100 = 2 000 Ft   →  marad 8 000 Ft
második:           8 000 × 10 / 100 =   800 Ft   →  marad 7 200 Ft

Összesen 2 800 forint jött le, ami a 10 000-nek a 28 százaléka. Ha valóban 30% lett volna, 7 000 forintot fizetnél – a különbség 200 forint.

A képlet

A megmaradó részeket kell összeszorozni:

megmaradó rész = (1 − a/100) × (1 − b/100)
végső ár       = eredeti ár × megmaradó rész
összesített kedvezmény = (1 − megmaradó rész) × 100

A példánkban: 0,8 × 0,9 = 0,72, tehát 72% marad, és 28% a kedvezmény.

Gyakori párosítások

Első Második Összesített Nem ennyi!
10% 10% 19% 20%
20% 10% 28% 30%
30% 20% 44% 50%
50% 50% 75% 100%

Az utolsó sor a legszemléletesebb: két 50%-os kedvezmény sosem adja a terméket ingyen. A fele felezve negyed marad, vagyis 75% a kedvezmény.

A sorrend nem számít

Mivel szorzásról van szó, mindegy, melyik kedvezmény jön előbb. A 20% majd 10% ugyanoda vezet, mint a 10% majd 20% – mindkét esetben 0,72-szeres a szorzó. Ezért nem érdemes vitatkozni a kasszánál a sorrendről.

Mikor adódnak össze mégis?

Egyetlen esetben: ha mindkét kedvezményt kifejezetten az eredeti árra vetítik. Például egy számlán szerepelhet, hogy „30% kedvezmény, ebből 20% törzsvásárlói és 10% szezonvégi”. Ilyenkor valójában egyetlen 30%-os kedvezményről van szó, amit csak megbontva indokolnak.

A különbség a megfogalmazásban rejlik: a „további” szó jelzi, hogy a második kedvezmény a már csökkentett árra vonatkozik.

Kapcsolódó számítások

Egyetlen kedvezményhez a kedvezmény kalkulátor való. Ha az egymás utáni növekedéseket akarod összerakni – például két áremelést –, arra a százalékos növekedés oldal a kiindulópont; ott ugyanez a szorzási szabály érvényes, csak felfelé.

Gyakori kérdések

20% és további 10% az összesen 30%?

Nem. Együtt 28% kedvezményt jelentenek, mert a második kedvezmény már a 20%-kal csökkentett árra vonatkozik. Egy 10 000 forintos árból így 7 200 forint lesz, nem 7 000.

Miért nem adódnak össze a kedvezmények?

Mert a második kedvezmény alapja már nem az eredeti ár, hanem a csökkentett. A szorzók összeszorzódnak: 0,8 × 0,9 = 0,72, ami 28% összesített kedvezmény.

Számít a kedvezmények sorrendje?

Nem. A szorzás sorrendje mindegy, tehát 20% majd 10% ugyanoda vezet, mint 10% majd 20%. A végső ár azonos.

Mikor adódnak össze mégis a kedvezmények?

Akkor, ha mindkettőt kifejezetten az eredeti árra vetítik – például „30% kedvezmény, amiből 20% törzsvásárlói és 10% szezonvégi”. Ilyenkor egyetlen 30%-os kedvezményről van szó, nem kettőről.

Hogyan számolom ki az összesített kedvezményt?

Szorozd össze a megmaradó részeket, és vond ki egyből. Két kedvezménynél: 1 − (1 − a/100) × (1 − b/100), majd szorozd százzal.

Elérheti a 100 százalékot két kedvezmény?

Csak akkor, ha az egyik önmagában 100%. Két 50%-os kedvezmény együtt 75%, nem 100% – a maradék mindig feleződik, de sosem tűnik el.

Kapcsolódó kalkulátorok

Utoljára frissítve: 2026. július 31.